Szombati Anikót a Magyar Nemzeti Bank Digitalizációért és a Fintech szektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatóját kérdeztük a CBDC aktualitásairól, lehetséges bevezetéséről és jövőjéről.
1. Mikor és miért kezdtek el a CBDC-vel foglalkozni a jegybankok, és mit is értünk alatta?
A mindennapok során alapvetően két típusú pénzzel találkozunk: a készpénzzel és a kereskedelmi banki számlapénzzel. A készpénzt a Magyar Nemzeti Bank bocsátja ki és a kereskedelmi bankokon keresztül férünk hozzá, például egy ATM-ből. Míg a számlapénz a kereskedelmi banknál tartott bankszámlánkon van, ezzel fizetünk például akkor, amikor a bankkártyánkat használjuk, vagy pénzt utalunk elektronikusan.
A digitális jegybankpénz (Central Bank Digital Currency – CBDC) egy olyan digitális eszköz, amit a készpénzhez hasonlóan a jegybank bocsát ki, ugyanakkor a kereskedelmi banki számlapénzhez hasonlóan digitális, tehát elektronikus tranzakciók során is használható.
A pénz átalakulása, digitalizációja már régebb óta foglalkoztatja a közgazdászokat, és így a jegybankárokat is. Az első, már a digitális jegybankpénz technológiai jellemzőivel is részletesebben foglalkozó elemzések a 2010-es évektől datálhatók. Az igazán komoly jegybanki érdeklődést a téma iránt részben a kriptoeszközök megjelenése váltotta ki, illetve 2019-ben a Facebook saját fizetési rendszerének, a Librának (később Diem) az ötlete. Bár ez a kezdeményezés végül nem valósult meg, a BigTech-ek egyre hangsúlyosabb szerepe a pénzügyi szolgáltatásokban rendszerszintű kockázatokat hordozhat. Ha azonban egy dolgot kellene kiemelni, akkor a jegybankok CBDC iránti érdeklődésének alapvetően a pénzügyek általános digitalizációja az eredője, amit a pandémia jelentősen felgyorsított. Ahogyan mindennapjaink, és különösen pénzügyeink egyre inkább a digitális térbe terelődnek, úgy egyre fontosabb a jegybankok számára is, hogy lépést tartsanak a korral és ők maguk is a digitalizáció ösvényére lépjenek.
2. Hol áll most a világ, hol állunk mi? Kik és miért az éllovasok?
A BIS felmérése alapján a jegybankok már több mint 90 százaléka valamilyen formában foglalkozik a CBDC kérdéskörével, legyen ez kutatás, kísérleti kezdeményezés, pilot projekt, vagy tényleges bevezetés. Az esetleges motivációk országonként jelentősen eltérhetnek. Sok esetben a pénzügyi bevonódás erősítése a cél, ez inkább a kevésbé fejlett hagyományos bankrendszerrel rendelkező fejlődő országokban látható (pl. Bahamák, Nigéria), de akár a fejlett országokban is releváns lehet. Érdekes alkalmazási terület lehet emellett a határon átnyúló fizetések kérdése, az innovatív megoldások támogatása, például a „programozhatóság” beépítése a pénzügyi megoldásokba, egy vészhelyzeti „backup” rendszer kialakítása, vagy akár az offline digitális tranzakciók megvalósítása. Szintén fontos motiváció lehet az eszköz monetáris politikát támogató potenciálja. Egy digitális jegybankpénz közvetlen digitális kapcsolatot jelenthet a jegybank és a felhasználók között, emiatt egy kamatozó eszköz jelentősen befolyásolhatja a felhasználók által elérhető kamatokat, felerősítheti a monetáris politika hatékonyságát, és élénkítheti a bankrendszerben kialakuló versenyt is.
A nagy gazdaságok közül Kína az éllovas, ő már élesben teszteli a digitális jüant, az e-CNY-t. Emellett az Európai Központi Bank is elindította a digitális euro-val kapcsolatos vizsgálatait, illetve a Fed is dolgozik már ilyen kezdeményezéseken.
Természetesen a hazai jegybank is aktívan foglalkozik a témával, ebben meglehetősen elöl jár az MNB. 2021-ben átfogó tanulmánykötetet publikált a témában a jegybank „Egy új kor hajnalán – Pénz a 21. században” címmel, illetve részt vettünk a világ egyik vezető nemzetközi CBDC projektjében, a Dunbar projektben, ahol a határon átnyúló fizetések felgyorsítására irányult egy kísérleti kezdeményezés. Emellett a technológia tesztelése kapcsán 2022 májusában elindítottunk egy blokklánc alapú kísérleti projektet a Pénzmúzeum mobilapplikáció keretében, valamint hamarosan elindulhat egy olyan pilot projektünk is, melyben általános iskolás korú diákok és szüleik már valódi digitális jegybankpénzt fognak tudni használni.
Pénzforgalmi szempontból ugyanakkor jelenleg nem látunk olyan rést, vagy kudarcot a hazai piacon, amelyre kizárólag a CBDC nyújthatna megoldást. Ennek oka, hogy hazánk fejlett pénzforgalmi közvetítőrendszerrel rendelkezik. Magyarországon a fizetési rendszer technológiai szempontból is magas szinten áll, mivel az Azonnali fizetés bevezetését követően a hazai ügyfelek az év minden napján 0-24 órában tudnak elektronikus tranzakciókat indítani, amelyek pár másodpercen belül meg is érkeznek a címzetthez. Ezen túlmenően az elektronikus elfogadóhelyek száma is dinamikusan növekszik, és hazánkban a felnőtt lakosság körében a kártyapenetráció kifejezetten magasnak mondható.
3. Melyik technológia lehet a befutó?
Többféle technológia is felhasználásra kerülhet egy CBDC rendszer kiépítésekor, attól függően, hogy központosított, vagy inkább decentralizált rendszer szolgálja jobban a célokat. Ebben a kérdésben a kísérletek és tesztelések folyamatosak mind nemzetközi, mind hazai szinten, alapvetően a tervezett funkcionalitások alapján kerül majd sor a legmegfelelőbb technológia kiválasztására. Többek között a különböző technológiák vizsgálata és tesztelése érdekében is indított az MNB hagyományosabb kereteket használó, és blokklánc alapú pilot projekteket is. Akár a hagyományosabb, akár a blokklánc technológia képezi majd a jegybanki rendszerek alapját, mindenképpen érdemes olyan rendszert építeni, ami moduláris, így a későbbi igényekhez és technológiákhoz könnyebben hozzáigazítható.
4. Mik a legnagyobb kihívások a bevezetés kapcsán?
A CBDC bevezetése számos kihívással jár együtt, csak, hogy párat említsek: a felhasználói igények megértése és azok hatékony kiszolgálása kiemelten fontos, de egy széles közönség számára készülő, komplex CBDC rendszer implementációja is komoly kihívás egy szigorúan szabályozott jegybanki környezetben. Szintén kihívás lehet a rendszer 7/24 üzemeltetése, a kiberbiztonsági kockázatok kezelése, vagy a piaci szereplők megfelelő bevonása a pénzügyi stabilitás fenntartása mellett.
5. Mi várható a jelenlegi pénzügyi rendszerekre nézve, ha elterjed a CBDC?
Mi úgy látjuk, hogy egy jól működő CBDC rendszer alapvetően csak a pénzügyi rendszer szereplőivel együttműködésben valósulhat meg hatékonyan, a pénzügyi stabilitási kockázatokat is figyelembe véve. Az egyik legfontosabb elem, hogy ez az új eszköz valódi hozzáadott értékkel rendelkezzen, és jól tudjon működni a piaci szereplők bevonásával, így a kereskedelmi bankokra várhatóan a jövőben is szükség lesz.
6. Mit tudnak tenni a kereskedelmi bankok a felkészülés kapcsán?
A felkészülést érdemes a tájékozódással kezdeni, vagyis megismerni a CBDC bevezetésének lehetséges motivációit, az egyes működési modelleket és a potenciális felhasználási eseteket. Ma már ezek az ismeretek széles körben elérhetők, természetesen Magyarországon, magyar nyelven is, ebben az MNB kifejezetten aktív. Egy következő lépés lehet, hogy kereskedelmi banki oldalról is érdemes erősíteni az aktivitást a különböző CBDC pilot kezdeményezések kapcsán, erre számos jó példa látható Szingapúrtól Dubajon át az Egyesült Királyságig. A digitális jegybankpénzek várhatóan egyre bővülő megjelenésével pedig szükség lesz azokra az innovatív gondolatokra, termék- vagy szolgáltatási koncepciókra, amik már a CBDC-vel kiegészülő pénzügyi palettán keresnek új lehetőségeket a fogyasztói igények egyre gyorsabb, hatékonyabb és színvonalasabb kiszolgálására.
Kapcsolódó kurzusunk ide kattintva tekinthető meg.