Mindannyiunk jövője attól függ, hogy mennyiben tudjuk biztosítani a környezetünket védő fenntartható növekedést. Mivel a gazdaság egyik motorja a finanszírozás, a fenntarthatósági követelmény fokozottan igaz a pénzügyi szektorra és a befektetésekre. A Zöld pénzügyekről, ESG-ről a téma szakértőjével, Gyura Gáborral beszélgettünk. Gábor az MNB fenntartható finanszírozásért felelős főosztályvezetője, és a BIB ESG tanácsadó és Zöld pénzügyek képzések előadója.
Manapság egyre többet hallunk „zöld pénzügyekről”. De mit is takar ez a megközelítés?
A környezeti eredetű kockázatok és a környezeti fenntarthatóság, mint elérendő cél tudatos, stratégiai megjelenését a pénzügyekben, legyen szó banki hitelezésről vagy éppen befektetési szolgáltatásokról, biztosításról.
A tudatosságot és a stratégiai jelleget fontos kiemelni, hiszen a bankok már régebben is hiteleztek, például megújuló energia projekteket és sok más zöld célt is. Ami újszerű, az annak a felismerése, hogy a klímaváltozás maga, illetve a klímavédelmi szabályozási és technológiai erőfeszítések, a várható, gyors és mély változások kifejezetten fontossá válnak, egyrészt a kockázatkezelésnek, másrészt egy nagy és új lehetőséget is nyújtanak a pénzügyi rendszernek, hiszen a szükséges pozitív változások finanszírozói lehetnek a bankok és egyéb pénzügyi szereplők.
Látszik már, hogy zöldülnek a pénzügyek?
Igen, és már nem csak a külföldi piacokon, hanem itthon is, persze kis késéssel. A hazai bankok – az MNB Zöld Ajánlását követve – most alakítják ki a kereteket, például a fenntarthatóságért felelős vezető kinevezésével vagy éppen új zöld pénzügyi szervezeti egység felállításával. A dedikált zöld hitelezés is elindult: 2020 januárja és 2021 szeptembere között közel 160 milliárd forintnyi zöld hitel került kihelyezésre, az MNB tőkekövetelmény-kedvezménye alapján. Ez persze a bankrendszer teljes hitelállományához képest nem nagy összeg, de negyedévről negyedévre dinamikus bővülést látunk és várunk a továbbiakban is. A hitelek mellett érdemes a kötvényekre is figyelnünk. Alig másfél éve még nem voltak vállalati zöld kötvények itthon. Mára már másfél tucat ilyen – környezetbarát beruházásokat finanszírozó – értékpapír lett kibocsátva, többszáz milliárd forint összegben, noha az NKP (Növekedési Kötvényprogram) leállításával itt nem várhatunk további bővülést egy ideig.
Milyen pénzügyi megoldások vannak? A hétköznapokban hogyan találkozhatunk a zöld pénzügyekkel?
Az előbb már említett vállalati zöld hitelek és zöld kötvények jelentik talán a legfontosabb szegmenst, hiszen a klímavédelemhez és a többi fenntarthatósági cél eléréséhez hatalmas volumenű beruházásra van szükség, a megújuló energiatermelés, az energiahatékonyság, a közlekedés vagy éppen az agrárium zöldítéséhez. A lakosság esetében elsősorban a lakások energiahatékonysága és az elektromos autózás jelenti a klasszikus hitelezési témákat. Az energiahatékony otthonokra nagyon kedvező hitelek érhetők el a Zöld Otthon Program keretében, és az energiahatékonysági korszerűsítés terén is várható új banki hiteltermékek megjelenése. Ez utóbbira hazánkban különösen nagy szükség lenne, a rendkívül elavult és ezért energiapazarló – ily módon áttételesen a klímaváltozáshoz is hozzájáruló – épületállományunk miatt.
A hitelek mellett persze nem szabad megfeledkeznünk a megtakarításokról, befektetésekről sem. Külföldön az elmúlt években óriási növekedést láttunk az ESG szemléletű és a zöld befektetési szegmensben.
Zöld befektetések és ESG. Mit jelentenek ezek a fogalmak és hogyan jellemezhető a hazai helyzet?
Felismerve az üzleti lehetőségeket, egyre több alapkezelő alakít ki a fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő, ESG-alapú portfóliókat. Az említett rövidítésben „E” a környezeti fenntarthatóság, az „S” a társadalmi fenntarthatóság, a „G” betű pedig a felelős vállalatirányításra utal. Számos kutatás támasztja alá, hogy az említett ESG faktorokat jól kezelő vállalatok pénzügyileg is jövedelmezőbb befektetést jelentenek. Azáltal, hogy a fogyasztói preferenciák zöldülnek, a szabályozásban pedig erősödik a klíma- és környezetvédelem, a kevésbé környezetszennyező cégek számítanak egyre inkább „jövőbiztosnak”, és ezt aknázza ki az ESG szemlélet. Hazánkban immár 16 hazai ESG befektetési alap érhető el, de vagyonuk még csak a teljes befektetési alap-szegmens alig több mint egy százalékát teszi ki. A fejlettebb piacokon egyes becslések szerint már néhány éven belül 50 százalék fölé mehet ez az arány, azaz a növekedési potenciál óriási! Itthon még nincsenek a kínálatban igazi impact-befektetési alapok, amelyek kifejezetten valamilyen környezeti vagy társadalmi pozitív hatást – legyen az erdők védelme vagy éppen valamilyen oktatási vagy egészségügyi cél – ígérnek, azaz ahol maga a fenntarthatóság a cél. De talán ez is csak idő kérdése: mind a piaci szereplőknek, mind a lakosságnak tanulnia kell még a zöld pénzügyek terén.
Hogyan védjük a bolygót a mindennapi pénzügyeinkben?
Természetesen a készpénzmentes fizetés, a papírmentes ügyintézés preferálása mind-mind segítenek, mint ahogyan az olyan – immár itthon is megjelent – innovációk is, mint például a környezetbarát, gyorsan lebomló bankkártya. Én mégis azt mondom, a legtöbbet a pénzünkkel finanszírozott tevékenységeken keresztül tehetünk. Igaz ez egyrészt otthonunk vagy akár autónk környezetbarátabbá tételére, melyhez sokszor logikus megoldás a hitel, hiszen a zöld otthon vagy éppen az elektromos autó bár drágább, nagyobb összegű beruházást igényel. Az ESG személet említett térhódítása – a kapcsolódó szabályozás jóvoltából – pedig a befektetéseink terén is segít abban, hogy akaratunkon kívül befektetéseink ne járuljanak hozzá környezetszennyezéshez. Kis utánajárással könnyen tudunk olyan befektetéseket találni, melyek például kizárják a fosszilis energiában „utazó” cégeket, vagy éppen az egyéb fenntarthatósági dimenzióban legkevésbé jól teljesítő vállalatokat.
Az MNB kapott zöld mandátumot. Mit jelent ez?
A 2021 nyarán elfogadott MNB törvénymódosítás nevesíti a Jegybank esetében a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politika támogatását. Így az MNB tevékenységében elsődleges céljának – így az árstabilitás elérésének és fenntartásának – veszélyeztetése nélkül, még hangsúlyosabban kaphatnak szerepet a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok is a felügyeleti, a makroprudenciális vagy éppen a monetáris politikai tevékenységben. Szintén a zöld mandátumról szóló törvénymódosítás rendelkezett arról, hogy a Jegybank bírságbevételei 6 százalékát működésének karbonsemlegesítésére használhatja fel. Az MNB azt is vállalta, hogy a 2019-es értékekhez képest, 3 éven belül 30 százalékkal, 2025-re pedig 80 százalékkal csökkenti széndioxid-kibocsátását. Mindezek azért is fontosak, mert az MNB csak akkor tudja hitelesen „zöldíteni” a pénzügyi rendszert, ha saját működését is a lehető legzöldebben tudja megvalósítani.